A franciasaláta eredete a mai napig viták tárgyát képzi. Egyes vélemények szerint ezt az ételt a magyar konyhaművészet szülte, míg mások úgy vélik, hogy ez nem más, mint az úgynevezett orosz, vagy Olivier saláta.

---

• Napjainkig

• A ma elterjedt Olivier saláta, mely főtt burgonyát, savanyú uborkát, zöldborsót, tojást, répát és főtt húst tartalmaz, amit aztán majonézzel öntenek le, bizony nagyon messze áll az eredetitől, s annak igen szegényes változata csupán. Ennek húsnélküli verzióját hívjuk mi franciasalátának.

• Ez a saláta igen nagy népszerűségnek örvend a Balkánon. Orosz salátának hívják Szerbiában, Macedóiában, Görögorszgban és Bulgáriában. Ez utóbbiban a saláta a szokásos zöldségeken és az önteten túl rendszerint szalámit, vagy főtt sonkát tartalmaz. Hasonlóképp a helyi alapanyagokból építkeznek a spanyolok, akik tonhallal dobják fel a saláta-alapot. A görög, a szlovák és a horvát verzió a miénkhez hasonlóan hústalan, a görögök kivételével ők is franciasalátának nevezik ezt a hidegkonyhai remeket. Romániában marhahússal készítik és a nevét is ezután kapta -marha saláta. A csehek számára ez a krumpli saláta és igen lelkesen fogyasztják, főként karácsonykor.

  Európa

• Az európai és mexikói fűszernövényeket előszeretettel alkalmazzák a kaszinótojás és a hidegtálak készítése során egyaránt, főleg a déli és a közép-nyugati régióban. A hagyományos mexikói konyhából a chili, a majoránna, a gyömbér valamint a Jalapenos paprika mára kedvelt fűszerei a hidegkonyhai készítményeknek. Szintén mexikói ötlet a tésztasalátán, feketebab-salátán vagy a paradicsomos-zöldséges ágyon tálalt kaszinótojás.

  Ázsia

• Ez a saláta igen nagy népszerűségnek örvend a Balkánon. Orosz salátának hívják Szerbiában, Macedóiában, Görögorszgban és Bulgáriában. Ez utóbbiban a saláta a szokásos zöldségeken és az önteten túl rendszerint szalámit, vagy főtt sonkát tartalmaz. Hasonlóképp a helyi alapanyagokból építkeznek a spanyolok, akik tonhallal dobják fel a saláta-alapot. A görög, a szlovák és a horvát verzió a miénkhez hasonlóan hústalan, a görögök kivételével ők is franciasalátának nevezik ezt a hidegkonyhai remeket. Romániában marhahússal készítik és a nevét is ezután kapta -marha saláta. A csehek számára ez a krumpli saláta és igen lelkesen fogyasztják, főként karácsonykor.

  Európa
• 19. század

• Oliver receptjét lopta el a kezei közt dolgozó séf, Ivan Ivanov a 20. század végén és kezdte el saját éttermében használni. Saját verzióját “fővárosi saláta” névvel illette. 1894-ben aztán 2 lapnak is publikált, ekkor kezdett el szélesebb körökben is elterjedni a recept, mely a következőt tartalmazta: fél nyírfajd, két burgonya, 1 nagy ecetes uborka, 3-4 salátalevél, 3 nagy folyami rák farok, 1/4 csésze kockára vágott aszpik, 1 evőkanál kapribogyó és 3-5 olívabogyó, valamint a provanszi öntet.

  19.század vége

• Az eredeti változatot Lucien Olivier francia szakácsnak tulajdonítják, aki Moszkva legfelkapottabb éttermében dolgozott, a Hermitage-ben. Az ő receptje igazából nem is a teljes saláta, hanem annak szósza, mellyel jellemzően vadmarak húsát, rákokat, kaviárt, füstölt kacsát, borjú nyelvet locsolt meg. A vendégek ugyanakkor hozzákeverték ehhez a tányéron lévő kapribogyót, burgonyát és tojást, melyek egyébként a dekorációt alkották.

  1860